Van ez a céges karácsonyozás, kell ez a HR szerint, meg az anyavállalat szerint is jó, mert emberek vagyunk, vége az évnek, együtt dolgoztunk összezárva kb. 300 napot, és ez szép lezárása az egymástól függés fogaskerekének, erősíti a lojalitást, stb.
Egy röpke időre szeresd azt az embertársad akivel egy darab porcikád sem kívánja az együtt dolgozást, és amúgy ő mindent megtesz, hogy megkeserítse életed minden napját, percét és minden egyes napod hazafelé menet azzal telik, hogy elemezgeted mi a szarért kell ez neked... ja, persze, számlák, autó törlesztés, napi hűtő töltögetés, és a Thasszoszi nyaralás homályos terve...
Ha szerencséd van azt a kollégádat húzod a kalapból, akit kevésbé utálsz, eltervezed, hogy átadsz neki majd egy könyvet amit a Libriben a populáris könyvpiramison leárazva megveszel, majd örülni fog, biztosan...
A céges karácsony hátralevő részét a bárpultnál töltöd, és erőt próbálsz gyűjteni a mézesből, hogy megmond annak a pénzügyesnek, hogy a nyári team-bulding-en kár, hogy nem jött össze, de ha netán esetleg inna most veled, akkor az pazar lenne...
Éjfél körül már megmondtad a főnöködnek amit akartál, bassza meg, hogy egy ekkora tetű, és bónuszodat sem úgy számolta el ahogy megbeszéltétek, és egy rohadt seggfej tulajdonképpen, egy kéz már oldalról szorongatja a felkarodat, hogy menjünk odébb, de persze ez nem segít mert erősebb vagy ma valahogy, és még van mondani valód...
A pénzügyes nem néz már rád sem, pedig sokszor sikerül pont elé állni, mikor épp tart valahova, de hova a picsába?? itt vagyunk ebben a lebújban, ki van bérelve, és te meg is tudnád dugni bármelyik sötét szegletben, ha akarná ő is, pedig tudod, hogy akarja, látod rajta hogy a kivágott fehérett vette fel, melltartó nélkül, a neuronok, amik még működnek, motorikus mozgáskultúrával kibővítve helyeselnek...
Fél háromkor valaki feldönti az ízléses karácsonyfát, többen röhögnek, a management maradék tagjai is szállíngóznak elfele, marad a kemény mag, és a 30-as lányok...
Fél négykor előkerülnek az örökzöld slágerek, megdöbbenve tapasztalod, hogy egy-kettőt ismersz belőlük, pedig katona sem voltál...
6-kor jön a taxi, megpróbálsz nem hányni bele, legalább is a sofőr kifejezetten kéri ezt, megígéred, persze hányni kell, jéééé répa....
Szép ez a karácsony, boldog, békés munkanapokat jövőre is!
